Az előző héten már írtunk öt ételről, amelynek izgalmas vagy éppen szomorú története említésre érdemes. Íme a befejező rész: újabb öt étel, amely a történelemben és napjaink gasztro-kultúrájában egyaránt kiemelkedő jelentőségű.
Burgonya
A 16. században a keményítőben és tápanyagokban gazdag krumpli a szegények eledele volt. Írországban a parasztok alapvető élelmiszerének – vagyis inkább diétájának – számított, amit a szigorú bit törvények is kimondtak. Egyszer azonban egy brutális pusztítás söpört végig a termésen, az egész odalett. Egymillió ember halt éhen és további milliók emigráltak Amerikába, ahol a mai napig komoly ír populáció található emiatt. Sokkoló adat, hogy Írország népességének negyede tűnt el ekkor az éhezés hatására.
Só
Nem becsüljük eléggé a sót, holott ez ad ízt az ételeink zömének, továbbá tartósítószerként és fertőtlenítőként is hatásos. Az ókori népek annyira sokra tartották, hogy fizetőeszközként használták (ebből ered latinul a „fizetés” szó is). A rómaiak más célokra is bevetették, például háborúban fegyverként: a meghódított városok földjét sóval hintették be, hogy megakadályozzák a növények növekedését. A híres római hadvezér, Scipio Africanus is így tett, miután Krisztus előtt 146-ban csapatai bevették Karthágót. Scipio megkönnyezte a szép, nagy múltú város pusztulását, majd Afrika néven provinciává szervezte a területet.
Spam konzerv
Létezett egy olcsó, löncshúst tartalmazó konzerv, amelyet 1927-ben találtak fel Amerikában. Úgy hívták, hogy Spam, ami egy rövidítést takar: angolul Spiced Pork And Ham, magyarul fűszerezett sertéshús és sonka. Mivel nem igényelt hűtést, rengeteg amerikai katonát mentett meg az éhezéstől a háborús időkben. Közel 50 millió tonnányi hajórakomány érkezett belőle Európába. Az orosz vezető, Hruscsov is bevallotta, hogy Spam nélkül nem tudta volna életben tartani a hadseregét. A spam a mai köznyelvben kéretlen levélszemetet jelent, ami a Monty Python Repülő Cirkuszának híres étterem-jelenete nyomán terjedt el.
Fűszerek
Az ókortól kezdve az európaiak és az arabok rendszeresen utaztak Ázsiába fűszerekért, miközben kereskedelmi birodalmakat építettek ki az út mentén. Amikor a törökök elzárták a megszokott szárazföldi útvonalat, a portugáloknak egy másikat kellett találniuk. Vasco da Gama önként jelentkezett, ezáltal ő lett az első európai, aki a tengeren keresztül érte el Indiát, hatalmas európai befolyást szerezve az országban. Létezik egy tévhit, miszerint egyes népek arra is használták az erős fűszereiket, hogy elfedjék velük a romlásnak indult hús szagát, de a történészek szerint értékesebb volt a fűszer annál, mintsem hogy rossz ételre pazarolják.
Cukor
Amennyire édes a cukor, olyannyira keserű története van. Amikor az európai telepesek rájöttek, hogy képesek az amerikai gyarmatokon cukrot is termeszteni és ezzel hatalmas nyereségre szert tenni, azt is felismerték, hogy mindehhez sok és olcsó munkaerőre lesz szükségük. Ezzel kezdetét vette a brutális rabszolgakereskedelem. A Triangular Trade az Egyesült Királyság textíliáit Afrikába vitte, cserébe a rabszolgákért, akiket a Karib-szigetekre hurcoltak a cukorültetvények mellé. A számok döbbenetesek: mintegy négymillió rabszolgát dolgoztattak a Karib-szigeteken ebből a célból, hogy végül a termést Nagy-Britanniába exportálják.
Kovács-Tóth Noémi
Források: