Nemsokára szezonja lesz a spárgának: elmeséljük, miért érdemes fogyasztani és milyen fajtái vannak.
Az áprilistól júniusig termő növény igazi jolly joker: nem hizlal, de sok rost, vitamin és ásványi anyag van benne, és még az íze is finom. A Falatozz.hu kigyűjtött néhány nyomós érvet, hogy miért kerüljenek ezek a gusztusos sípocskák a tányérodra!
Spárgatöri
A spárga meglepő módon a fokhagyma távoli rokona, méghozzá egy akár másfél méteresre is megnövő liliomféle. Elnevezése a görög aszpharágoszból eredeztethető (ami fiatal rügyet vagy hajtást jelent), és Kr.e. 5000-től kezdve az ókori kínaiak, egyiptomiak, görögök és rómaiak egyaránt használták. Ekkor még ugyan gyógyászati, nem pedig kulináris célból: hurutos megbetegedések, hólyagproblémák, valamint fekélyek kezelésére, por alakban pedig fogfájásra. Ételként először valószínűleg a rómaiak próbálták ki a spárgát, az első európai szakácskönyvben legalábbis már hozzávalóként említi Apicius egy receptben.
Termeszteni csak a 16. században kezdték, akkor is az arisztokrácia számára. Mára az összes kontinensen termesztik és szeretik, de az egy főre jutó spárgafogyasztás Németországban a legmagasabb, van is egy helyi mondás, miszerint „János-napig ne feledd, hét héten át a spárgát edd!”. A legnagyobb termelő azonban továbbra is őshazája, Kína. Levelei alatt szívesen lapulnak a vadnyulak, ezért nyúlárnyéknak is hívják.
Hihetetlenül egészséges és sokoldalú
A spárga tisztító és méregtelenítő hatású, enyhén vízhajtó, és térfogatának több mint 92%-a víz. Emiatt 10 deka belőle mindössze 20 kalória, és jól emészthető, azaz a diétázók álma. Antioxidánsai miatt remek öregedésgátló, kálium- és magnéziumtartalma az izmoknak és a szívnek tesz jót, rendkívül magas aszparginsav-tartalma pedig az idegrendszert stabilizálja. Sok benne a kálium, valamint foszfor, kalcium, magnézium és vas is, egyedül a nátriumtartalma alacsony. A vitaminok közül A-, B1-, B2-, B6-, C- és E-vitamint, továbbá folsavat tartalmaz. Állítólag remekül szabályozza a vércukorszintet és még a rákos sejtek szaporodását is gátolja.
A friss spárgát nedves papírba vagy konyharuhába kell csavarni, és ezzel a módszerrel pár napig eláll a hűtőben. Ha nagyobb mennyiséget vásárolunk belőle, érdemes inkább lefagyasztani, mert így akár még fél évvel később is főzhetünk belőle.
A spárga-paletta
A két legnépszerűbb változat, a fehér- és zöldspárga között az a különbség, hogy az előbbi földtöltéseken nő, utóbbi viszont a föld felett, ahol a nap is éri. Ám nem csupán a „születési körülményeik” térnek el: arra is érdemes figyelni, hogy míg a zöldspárgát csak meg kell mosni és levágni a végéről a fás részt, a fehéret egészében meg kell pucolni ahhoz, hogy fogyasztható legyen, mivel keserű a héja.
A világos fajtájút továbbá mindig meg kell főzni, nem olyan zsenge, mint az – akár nyersen is ehető – zöld verzió. A tápanyagtartalmuk is eltérő: a zöldben több a klorofill, C-vitamin és karotin, mint a világosabb testvérében. Ami a felhasználásukat illeti, a zöldspárgából párolt köretet vagy salátát, a fehérből pedig krémlevest érdemes készíteni. Mindegyiknek a felső, rügyes része a legízletesebb.
Létezik továbbá lilaspárga is, amelynek felhasználása fehér spárgához hasonló, csak erősebb aromákkal rendelkezik, valamint thai spárga is, amely ugyan zöld, de vékonyabb a megszokottnál.
Kovács-Tóth Noémi
Források:
glamour.hu
