Bár még nem érezzük, egy ideje beköszöntött a tavasz, úgyhogy ideje friss zöldségeket ennünk. A falatozz.hu behatóan tanulmányozta a méltatlanul alulértékelt spenótot.
Medici Katalin, a spenót-propagandista
A spenót a VIII. századtól már perzsa fű néven vált ismertté, majd Perzsiából vitték tovább a mórok Spanyolországba. Később Franciaország királynéja, a firenzei származású Medici Katalin népszerűsítette ezt az egészséges eledelt, és máig gyakran „a la Florentine”-nek, azaz firenzeinek írják a spenótos ételeket az étlapon. Magyar nyelven először Szikszai Fabricius Balázs 1590-es Nomenclaturájában lett megemlítve spinácz néven, és Törökországon keresztül került hazánkba az egyik legrégebben termesztett zöldségnövény.
Májustól októberig van szezonja, de tavasszal és ősszel a legfinomabb és legegészségesebb. Hűtőben legfeljebb öt napig tároljuk a parajleveleket, de ne műanyag zacskóban vagy vizesen, mert fonnyadt lesz. Inkább nyersen fagyasszuk, ne főzés után. A legnagyobb spenóttermesztők egyébként az amerikaiak és a hollandok.
Terhes nőknek különösen ajánlott
Ez a zöld növény rengeteg élettani szempontból hasznos dolgot tartalmaz: van benne K-vitamin, A-vitamin, mangán, folsav, magnézium, vas, C-vitamin, B2-vitamin, kalcium, kálium, B6-vitamin, élelmi rost, réz, növényi fehérje, foszfor, cink, E-vitamin, omega-3 zsírsav, szelén és niacin egyaránt. Ugye, milyen hosszú lista? Különösen magas a folsavtartalma – amely terhesség alatt például kiemelten fontos –, hiszen már 100 gramm párolt spenót fedezi a napi bevitel felét. Sok benne továbbá a fehérje és az ásványi só, valamint az A-vitamin és C-vitamin.
Egyedül pajzsmirigy-problémákkal küzdőknek nem ajánlják a fogyasztását, mivel nemrég kimutattak benne egy goitrogén, más néven strumigén anyagot, amely befolyásolhatja a pajzsmirigy működését. Azzal is számolni kell, hogy a spenót kedvezőtlen körülmények között hajlamos az egészségtelen nitrát felhalmozására, úgyhogy mindig figyeljünk rá, hogy valóban friss (vagy frissen fagyasztott) parajleveleket fogyasszunk.
Popeye, a tévedésen alapuló mesehős
A hiedelmekkel ellentétben egyáltalán nem kiemelkedő a spenót vastartalma, pontosabban nagyrészt nehezen felszívódó formában található meg benne. Holott évtizedekig ezzel riogatták a gyerekeket, hogy ha nem esznek spenótot, nem lesznek erősek. Akárcsak Popeye, aki egy elrontott számítás miatt született, ugyanis a német Erich von Wolf 1870-ben egy kutatása során rosszul írta le a spenót vastartalmát. Wolf egészen prózai hibát vétett a dokumentációjában, ugyanis elhibázott egy tizedesvesszőt: így terjedt el az a tévhit, hogy 100 gramm spenótban 35 gramm vas található, holott ez a szám mindössze 3,5 gramm. Kellett vagy fél évszázad, mire kijavították a tévedést, ám addigra megszületett a legenda nyomán a Popeye, a tengerész című világhírű rajzfilm, amelyben a főszereplő erejét a spenót adja. Ezután már végérvényesen nyomot hagyott a társadalomban ez az abszurd tévedés.
Tóth Noémi
Források: