Töltsd le applikációnkat
A Falatozz.hu podcast vendége ezúttal Kerekes Sándor, kreatív séf, gasztronómiai tanácsadó, aki pályafutása során 14 országban szerzett tapasztalatot. A beszélgetés nemcsak a szakácsszakmáról szólt, hanem arról is, hogyan változott meg a vendéglátás az el
A cukrászattól nemzetközi gasztronómiáig
Kerekes Sándor eredetileg cukrászként kezdte pályafutását, majd egy nemzetközi versenynek köszönhetően lehetőséget kapott Spanyolországban dolgozni. Ez az egyetlen döntés alapjaiban változtatta meg az életét. Spanyolországban olyan mesterektől tanult, akik nemcsak a technológiát adták át, hanem a gasztronómia mögött álló szemléletet is: a helyi alapanyagok tiszteletét, a hagyományok megőrzését és azt, hogy egy nemzet konyhája az identitásának a része. Az ott eltöltött évek után számos országban dolgozott, éttermeket nyitott és konyhákat épített fel Albániától Norvégiáig, miközben mindenhol alkalmazkodnia kellett a helyi alapanyagokhoz és a vendégek ízléséhez.
A jó magyar konyha nem egyenlő a “magyaros” konyhával
A beszélgetés egyik legérdekesebb gondolata az volt, hogy szerinte különbséget kell tenni a magyaros és a jó magyar konyha között. A jó magyar konyha nem feltétlenül a túlzott paprikahasználatról vagy a nehéz ételekről szól, hanem arról, hogy kiváló minőségű hazai alapanyagokból készülnek olyan fogások, amelyek tükrözik Magyarország adottságait. Vadételek, szezonális zöldségek, gyümölcsök, mangalica, magyar kacsa vagy éppen szürkemarha - ezek mind olyan alapanyagok, amelyekre méltán lehetünk büszkék. Mégis a magyar gasztronómia legnagyobb problémája nem az alapanyagok, hanem az önbizalom hiánya. 1Miközben más országok teljes természetességgel építik fel gasztronómiai identitásukat néhány egyszerű étel köré, Magyarország sokszor még mindig külföldi trendeket próbál követni.
A legnagyobb kihívás: emberből van a legkevesebb
A beszélgetés végén szóba kerül a hazai vendéglátás egyik legsúlyosabb problémája is: a munkaerőhiány. Hiába vannak kiváló ötletek vagy akár kész fejlesztések - például szabadtéri halászlékonyha vagy új éttermi koncepció -, megfelelő szakemberek nélkül ezek gyakran nem tudnak elindulni. A Balaton környékén különösen nehéz szakácsot és vendéglátós munkatársat találni, ami hosszú távon az egész ágazat fejlődését lassítja.
A hagyományok újra értelmezése lehet a jövő
A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete, hogy a magyar gasztronómia előtt komoly lehetőség áll. Ehhez azonban nem új trendeket kell mindenáron követni, hanem újra felfedezni saját értékeinket, támogatni a hazai termelőket, bátran használni a magyar alapanyagokat, és olyan vendéglátást teremteni, amely nemcsak jól főz, hanem élményt is ad. A gasztronómia ugyanis nem kizárólag az ételekről szól. Ugyanannyira szól emberekről, történetekről és közösségekről is.
Kíváncsi vagy a teljes adásra? Itt megnézheted.
