Fogadjunk, hogy nem tudtad, honnan ered a neve, és valójában hogyan kell elkészíteni.
A világ egyik kedvenc étele a Carbonara tészta, ami a XX. századra lett népszerű étek Olaszországban. Már előtte is fogyasztották a szénbányászok, mivel tápanyagdús és laktató volt, ráadásul kevés hozzávaló kellett hozzá, és gyorsan elkészült. Magyarul ezért is hívják gyakran szénégető spagettinek. A legenda szerint ez az étel azért volt népszerű a munkások körében, mert nem kellett hozzá sok alapanyag, a tojást pedig el lehetett lopni útközben egy tyúkólból. A II. világháború utáni élelmiszerhiány is elősegítette ennek a fogásnak az elterjedését, illetve az amerikai hadseregnél minden hozzávaló adott volt, ezért az USA-ban is hamar megkedvelték az emberek.
A recept amilyen könnyű, olyan sokan rontják el, például tejszínnel vagy túl sok hozzávalóval. Ami a tésztát illeti, ez az ínyencség spagettivel az igazi, amit „al dente”, azaz ruganyos állagúra főzünk. Közben húsos szalonnát sütünk mellé (lehetőleg olasz pancettát), lassú tűzön és nem ropogósra. Érdemes a szalonnával átforgatni a leszűrt tésztát, hogy a zsírja befedje a szálakat. A főzőlevet sem kell rögtön kiönteni, jól jöhet még a ragu lazításához. Végül egy tálban tojást keverünk össze parmezánnal, és frissen a spagettire öntjük. Figyelni kell arra, hogy tényleg gyorsan cselekedjünk, különben a szétfőtt tésztánkra némi rántotta kerül, és az minden, csak nem Carbonara. Mivel a szalonna eleve sós, nem kell külön megsózni a tányérban gőzölgő finomságot, elég egy kis frissen őrölt bors a tetejére. Utóbbi kapcsán is él egy mende-monda: a bőséges borsszórás a bányászok ruhájáról lepergő szénport hivatott jelképezni.
Ha már kellően elindult a nyálelválasztásod, rendelj egy Carbonara spagettit a falatozz.hu-ról 
Tóth Noémi
