Advent
Az szó latin eredetű, eljövetelt jelent. Az adventi időszak karácsonyig tart és az ezt megelőző 4. vasárnapon kezdődik. Ez 2022-ben november 27. vasárnap. Az 5. század óta tartják. A karácsonnyal kéz a kézben jár ez az időszak: az advent a felkészülés, készülődés fázisa, a karácsony pedig az ünneplésé.
Az év csendes időszaka
Az advent a nagyböjthöz hasonló bűnbánati szakasz, ezért semmilyen zajos mulatságot nem tartottak őseink a karácsony előtti hetekben. 1611-ben a nagyszombati zsinat egyenesen megtiltotta az esküvők tartását egészen vízkeresztig.
Adventi koszorú
A 19. században Johann H. Wichern lelkész az árva gyerekek karácsonyi várakozását szerette volna boldoggá tenni oly módon, hogy egy kerékre helyezett 24 gyertyát. Minden nap meggyújtott egyet, egészen karácsonyig. A gyertyákat pirossal jelölte, kivéve a vasárnapokat. Utóbbiak fehérek maradtak.
A klasszikus, hagyományos koszorún fenyőágakon áll négy darab gyertya. A gyertyák különböző jelentéssel bírnak: az első a hit gyertyája, a második a reményé, a harmadik az örömé, a negyedik pedig a szereteté. A katolikus egyház tanításaiban az első kettő, illetve az utolsó gyertya lila színű: ezek a bűnbánat gyertyái. A harmadik gyertya, az örömé rózsaszínű. A vasárnapokon gyújtott egy-egy gyertya fénye a koszorún a karácsonyhoz közeledve egyre erősödik, ezzel jelképezve a fényt, amit a születő Jézus hoz életünkbe.
Jóslások
Magyarországon ünnep nem maradhat szerelmi jóslás nélkül! Ez alól természetesen az advent sem kivétel.
Ablakban dió eszegetés
Hozzávalók: egy db dió! A lányok ezt az 1 diót majszolgatták az ablakban, és amennyiben egy fiatal legény sétált el az ablak előtt, ő lesz a vőlegény, ha pedig idős úr sétált el ugyanott, akkor az ő neve lesz a jövendőbelié.
Eresz rázogatás
Azt gondolták, a jövőt az ereszről potyogó dolgok fogják megjósolni:
ha búzamag potyogott a kérő gazdag lesz, ha rozs potyogott a kérő szegény lesz, ha pedig pondró vagy bogár potyogott, akkor a leány jövőre bekapja a legyet.
Az adventi ételek mágikus jelentősége
El tudod képzelni a karácsony előtti időszakot a fahéj, narancs és forraltbor illata nélkül? Őseink korában más ételeknek tulajdonítottak nagy jelentőséget ebben a békés időszakban. A mák, a borsó és a bab a bőséget jelentette akkoriban. Fokhagymát ettek egészségük védelme és megőrzése érdekében. A diót azért fogyasztották, hogy megvédje őket a rontásoktól. A méz pedig édessé tette létezésüket.
Így nézett ki az ünnepi asztal
A karácsonyi lakoma alatt piros terítő terült, ugyanis ez az öröm színe. Alá szalmát tettek, hogy ezzel emlékezzenek a betlehemi jászolra.
A klasszikus menü a napjainkban is jól ismert, és sokaknál fellelhető halászlé volt. Elmaradhatatlan főétel a pulyka, adott esetben gesztenyével töltve, vagy a frissen vágott disznóból készült finomságok: hurka, kolbász, töltöttkáposzta.
A bejglit említenünk sem kell, a kor hagyományai szerint diós és mákos töltelékkel töltve. A bejgli tésztájából készült pozsonyi kifli is hasonlóan népszerű adventi édesség.
Asztal, mint oltár
A karácsonyi időszak nagyon mágikus szerepet kapott őseink életében. A hagyományok szerint az asztalt ünnepélyes keretek között díszítették fel, mert számukra ez az oltárt jelképezte. A plébános körbejárta a házakat, és egyenként megáldotta az asztalokat.
A plébános a szenteléskor minden asztalon ugyan azt találhatta: diót, mákot és almát.
A dió kifejezetten keresztény jelkép: Krisztust szimbolizálta. Tészabó Júlia szerint: „A dió ősi Krisztus-jelkép: ahogy a dió a héjában, a Megváltó anyja méhében, majd a sziklasírban rejtőzködött.”
Szokások a karácsonyi asztalnál
Karácsony estéjén rengeteg családnál találkozhatunk különleges hagyományokkal. Az egyik ilyen a diótörés. Minden családtag fogott egy diót, amelyet feltört. Ha a dió egészséges volt a kezükben, azt jelentette, hogy számára az elkövetkezendő esztendő is egészségben fog telni. Ha rossz, akkor viszont betegségre számíthatott szegény pára.
A karácsonyi almát a családfő vágta fel pontosan annyi darabra, ahányan az asztalál ültek. Ezt az almacikket egyszerre, közösen fogyasztották el, az egészet jelképezve, szimbolizálva az összetartást. A hagyományok szerint, ha valaki eltévedt az erdőben, csak erre a szelet almára kellett gondolnia, és ez hazavezette.
Egyes helyeken a diót a családfő a ház négy sarkába dobta, ezzel tisztította meg az otthont a rossz szellemektől.
Nálatok van különleges adventi hagyomány? Mi a menü karácsonykor? Írd meg nekünk kommentben!