Szüreti mulatságokról napjainkban is hallani, de a régi időkben komolyabb hagyománya volt ennek az alkalomnak. Ha érdekel mik, olvass tovább!
Az éves munka fáradalma olyan ünnepnek számított, hogy a szüret idején törvénykezni is tilos volt, és még a hadviselő vitézek is hazasiettek szolgálatukból. A szüreti bálok a 18-19. században alakultak ki. Ez olyan nagy eseménynek számított, hogy az összes rokon és ismerős összegyűlt megünnepelni a termést.
Hazán múltját tekintve a szüreti mulatságok mindig október végén kezdődtek el. Október 28.-a a szőlők védőszentjének napja. Ez volt a mulatságok kezdetének dátuma.
Korán reggeltől folyt a munka. Míg a nők a szőlőfürtöket szedték, a férfiak azokat puttonyba gyűjtötték. Munka közben énekeltek, és itták a mustot. Eközben már főttek a szüreti finomságok, hiszen a munka végét közös étkezés és mulatozás követte.
Ez az étel általában birka- vagy marhahúsból készült. A húsleves sosem maradhatott el az ünnepi asztalról, ezt pedig a bográcsban főzött gulyás vagy pörkölt követte. Az üstökben rotyogott továbbá székelykáposzta is, desszertnek pedig az asszonyok csörögefánkot sütöttek.
Az mulatságok alatt egyik gazda sem fukarkodott: nem sajnálták sem a bort, sem pedig a pálinkát az asztalokról!
A mulatság helyszínét felaggatták szőlőfürtökkel, és a férfiakat két részre osztották. Az egyik fél játszotta a szőlőcsőszt, míg a többi a tolvaj szerepét kapta.
Ha a csőszök elkapták a tovajokat, vicces büntetéseket szabtak ki számukra, ezzel szórakoztatva a mulatságon összegyűlteket.
Ha megkívántál valami magyarosat a szüreti történet hallatán, rendeld meg már most a Falatozz.hu-n a vacsorát!
Forrás: https://www.vylyan.hu/egy-ev-a-hegyen/szureti-szokasok-es-hagyomanyok/
https://www.torzsasztal.com/barta-gasztrofolklor/szureti-nepszokasok-hagyomanyok-etelek.html
