„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik”
Márton napját, november 11-ét, a magyar néphagyományban különleges ünnepként tartják számon, amely számos érdekes szokást, gasztronómiai élményt és hiedelmet foglal magába. Ezen a napon emlékezünk meg Szent Márton püspökről, aki a legendák szerint nem kívánt püspökké válni, ezért elbújt egy libaólban, de a libák gágogása elárulta őt. Ennek köszönhetően a liba lett az ünnep szimbolikus állata, és az egyik legfontosabb szereplője a Márton-napi lakomáknak.
A Márton-napi lámpás története
A Márton-napi lámpás hagyományok és a tűzgyújtás kialakulása a fennmaradt történelmi emlékek szerint, a katolikus egyház rendeletének köszönhető. A rendelet szerint a fény használata ezen a napon arra szolgál, hogy Szent Márton emléke és jó cselekedeteinek híre eljusson mindenkihezNémet nyelvterületen, így Németországban, Ausztriában és Svájcban, Márton-napi lámpás felvonulásokkal és fáklyagyújtással emlékeznek meg róla, ahol gyerekek saját készítésű papírlámpásokat visznek, amelyeket gyakran lúd motívumok díszítenek. A menetet egy Szent Mártonnak öltözött lovas vezeti, a végén pedig máglyát gyújtanak. Németország egyes részein a gyerekek beöltöznek, házakhoz járnak, és Márton-napi dalokat énekelnek édességekért, hasonlóan Halloweenhez.
Libalakoma
A hagyomány szerint Márton napján elengedhetetlen libából készült ételeket fogyasztani. A néphit úgy tartja, hogy aki ezen a napon nem eszik libát, az egész évben nélkülözni fog. Az asztalokon gyakran megjelenik a sült libacomb, libamáj vagy éppen a libaleves. Ezek az ételek nemcsak a tradíciók részét képezik, hanem valódi gasztronómiai különlegességek is, amelyek elmaradhatatlanok a Márton-napi ünnepi asztalról.
Újbor ünnepe
Márton napja nemcsak a libaételekről szól, hanem az újbor bemutatásának is az időpontja. A borászok ekkor kínálják először az éppen elkészült újbort, amelyet a hagyományok szerint ezen a napon szentelnek meg és kóstolnak először. Az újbor kóstolása azt is jelképezi, hogy a szüret lezárult, és elkezdődhet az év végi ünnepi időszak.
Hiedelmek és időjóslás Márton napján
A Márton-naphoz számos hiedelem és időjóslás is kapcsolódik. Az időjárás megfigyelésén alapuló népi bölcsességek szerint:
- Ha Márton napján esik az eső, enyhe tél várható.
- Ha viszont napos az idő, akkor kemény, havas télre számíthatunk. Ezen kívül az ünnep egyfajta mérföldkőnek számít a tél előtti felkészülésben, amikor a gazdasági év lezárul, és megkezdődik a disznóvágások időszaka is, amely szintén a téli ünnepi hagyományok része.
