Furcsa karácsonyi ételek a világ különböző pontjairól

Amikor karácsonyi fogásokra gondolunk, legtöbbünknek a töltött káposzta, a halászlé, a bejgli esetleg egy finom húsleves jut eszébe. Na de mi a helyzet más országokkal? Vajon mi kerül a karácsonyi asztalra a tőlünk többezer kilométerre fekvő országokban?

Spoiler: Nem minden konyhában a rántott hús az ünnepi sztár!

Svédország:

A svéd karácsonyi asztal egyik legmegosztóbb és legtöbbet emlegetett fogása az erjesztett hering, más néven surströmming. Az étel illata legendásan… intenzív – olyannyira, hogy még a svédek közül is sokan inkább a szabadban bontják fel a konzervet, hogy elkerüljék, hogy az egész lakást belengje az erős szag. Nem véletlen, hogy világszerte számos „legbüdösebb étel” listán előkelő helyet foglal el.

Leggyakrabban lapos kenyérrel, főtt krumplival, hagymával és tejföllel fogyasztják, a hangsúly pedig nemcsak az ízen, hanem a közös élményen is van. Akár szereti valaki, akár nem, egy biztos: ez az étel garantáltan emlékezetessé teszi a karácsonyi vacsorát.

Egyesült Államok:

Az amerikai karácsonyi asztalon meglepően gyakran bukkannak fel a zselésített ételek, amelyek sok európai szemnek elsőre inkább furcsának, mint ünnepinek tűnnek. Ilyen lehet például a sonka zselében, a zöldbab zselés bundában, vagy az édes-sós gyümölcsös, majonézes zselék, amelyek egyetlen fogásban próbálják ötvözni a desszertet és a köretet.

Ez a különleges gasztroirányzat a 1950-es évek amerikai konyhájának öröksége, amikor a zselatin modern, praktikus és kifejezetten divatos alapanyagnak számított. Akkoriban a háziasszonyok kreativitását és haladó szellemét tükrözte, ha minél több ételt tudtak „zselés formába önteni”. Bár ma már sokak számára nosztalgikus vagy megosztó ez a stílus, az Egyesült Államokban még mindig számos családnál elengedhetetlen része a karácsonyi menünek.

Japán:

Japánban nincs klasszikus, évszázadokra visszanyúló karácsonyi gasztrohagyomány, mivel az ünnep elsősorban nem vallási, hanem inkább kulturális és közösségi esemény. Ezt ismerte fel a KFC a 1970-es években, amikor egy rendkívül sikeres marketingkampánnyal a sült csirkét a karácsony jelképévé tette. A „Kentucky for Christmas” szlogen olyan mélyen beépült a köztudatba, hogy mára sok japán család számára elképzelhetetlen az ünnep KFC nélkül.

A karácsonyi KFC-menü gyakran nemcsak sült csirkéből áll, hanem tortát, salátát és különleges ünnepi csomagolást is tartalmaz. Olyan népszerű lett ez a szokás, hogy karácsony előtt akár hetekkel korábban le kell adni az előrendelést, különben könnyen lemaradhatunk róla.

Izland:

Izlandon a karácsonyi időszak egyik legkülönlegesebb és legmegosztóbb fogása az erjesztett rája (kæst skata), amelyet sok helyen hagyományosan az ünnepek alatt szolgálnak fel. Az étel híres az erős, ammóniás szagáról, ami sokak számára elsőre sokkoló – olyannyira, hogy még a helyiek közül is sokan valódi bátorságpróbaként tekintenek az elfogyasztására. 

Az erjesztési folyamat során a rája húsa jellegzetes állagot és intenzív ízt kap, ami messze eltér az általunk megszokott tengeri ételektől. Hagyományosan főtt krumplival és olvasztott vajjal tálalják, hogy valamelyest tompítsák az erőteljes ízvilágot. Bár az izlandi konyha ezen különlegessége megosztja az embereket, a karácsonyi asztalon való jelenléte mégis fontos része a helyi hagyományoknak, és sokak számára az ünnepi időszak elengedhetetlen „rituáléja”.

Fülöp-szigetek:

Karácsonykor a Fülöp-szigeteken szinte elképzelhetetlen az ünnepi asztal a banánketchupos, édeskés spagetti nélkül. Ez a különleges fogás elsőre meglepően hangzik az európai ízlés számára, hiszen az édes ízvilágot gyakran virslivel, darált hússal vagy húsgombóccal egészítik ki. A paradicsomos szósz helyett használt banánketchup – amely a helyi alapanyagokra és a háborús időszak találékonyságára vezethető vissza – adja az étel jellegzetes színét és ízét.