Húsvéti kisokos, azaz miért tojik a nyúl

Húsvéti kisokos, azaz miért tojik a nyúl Akinek nem világos, hogy miért pont a nyuszi a feltámadás ünnepének jelképe, és elevenszülő létére miért csinál úgy, mintha tojást ajándékozna nekünk, íme a magyarázat.

Képzavar: nyúl és Jézus

 

Azt általában mindenki tudja, hogy a Húsvét a keresztényeknél a megváltó Jézus feltámadásának ünnepsége, de a Bibliában és más vallási szövegekben sehol nem említik ezeket a bájos tapsifüleseket. Egyedül a bizánci állatszimbolikában volt jelen, Krisztus jeleként. A nyúlnak viszont az ókori idők óta van szimbolikája, méghozzá a termékenység, esetükben konkrétan a szaporaság. A tavaszi napéjegyenlőség ünnepségein ezért kiemelt szerepük volt a germán népeknél. Nem véletlen, hogy húsvéti jelképként is először a XVI. századi Németországban jelent meg, onnan gyűrűzött át hozzánk is, de csak a XIX. században.


A galambból lett nyúl esete az istennővel


De hogyan jutottunk el odáig, hogy a nyuszik színes tojásokat hagynak szét a kertben, amelyeket meg kell találniuk a gyermekeknek? Erről a tavasz keleti istennője, Eostra tehet, akinek egy nyúl volt a hírnöke és kísérője. Tojásrakási képessége onnan eredeztethető, hogy a hírnök eredetileg egy galamb volt, de Eostra büntetése nyomán alakot váltott. Más mendemondák szerint, amikor a nyúllá lett hírnök meglátott egy jó gyereket, színes tojásokkal ajándékozta meg. Van egy félreértésen alapuló változat is: a németek egy időben gyöngytyúkot adtak egymásnak, aminek a helyi neve Haselhuhn, rövidítve Hasel, amit már csak egy apró betű választ el a nyúltól, ami németül Hase.


Nyúlból van a hold


Olyan verziókat is ismer a történelem, amelyek szerint ezek a puha, ugrándozó emlősök a holddal vannak összefüggésben. Az egyik legenda arról számol be, hogy Húsvét napján a hold felszínén egy nyúl képét látták meg az emberek. A régi kínai felfogás szerint egyébként a nyuszik a holdon laknak és rizsőrléssel foglalkoznak, a buddhisták egyik történetében pedig a nyúl nem tudott semmit ajándékozni Indra istennőnek, ezért magát áldozta fel a szent tűzben, így nyerte el jutalmát, hogy a holdon élhessen.

 

Összességében tehát a nyúlhoz kapcsolódó tavaszi ünnepségek egy idő után eggyé olvadtak az elterjedő kereszténység hiedelmeivel, de a zsidó szokások is jócskán szerepet játszottak a véglegesnek tekintett szokásokban.


ételrendelés - húsvét menü

A húsvéti menü szimbolikája

 

Amikor a negyvennapos böjt után véget ér a húsmegvonás, jön a várva várt Húsvét hétfő, amikor a családok összeülnek egy pompás lakomára, amely általában bárányhúsból, sonkából, kalácsból és tojásból áll.

 

A bárány a legősibb húsvéti jelkép, hiszen Jézus áldozatát jelképezi, aki kereszthalált halt az emberiség megváltásáért. Az Ótestamentumban olvasható, hogy a zsidók Isten parancsára bárányt áldoztak fel, és a vérükkel bekenték az ajtajukat, hogy ne érje őket utol az Úr haragja.

 

A sonka ugyanúgy Jézust szimbolizálja, és a népi szokás szerint a téli disznóvágás során kezdik füstölni, majd áprilisban, a böjtöt követően elfogyasztják.

 

A kalács a kenyérhez hasonlóan ősi áldozati étel, egyaránt szimbolizálva az életet, a gazdagságot és a bőséget. A templomban megszentelt kalács morzsáival etették régen a tyúkokat, hogy segítsék a termékenységüket.

 

A legrégebbi termékenység-szimbólum


A tojásnak Húsvétkor kétféle felhasználási módja van: egyrészt megfőzzük és elfogyasztjuk, másrészt nyersen kifújjuk és kifestve díszítjük vele az otthonunkat. A tojás a termékenység legrégebbi szimbóluma, hiszen az élettelenből az élőbe való átmenet misztériumát jelenti. A piros tojás, mint dekorációs kellék onnan eredeztethető, hogy a régi színszimbolika szerint a piros a védelmező erőt jelentette, illetve egyes felfogások szerint Krisztus vérét (utóbbit a bor is jelképezheti az asztalon). A hagyomány szerint azért fogyasztja el közösen a család a húsvéti tojást, hogy mindig visszataláljanak egymáshoz.

 

A díszítéshez való barkának is megvan a maga története, hiszen arra emlékeztet, amikor – a Húsvétot megelőző – Virágvasárnap Jézus bevonult Jeruzsálembe, és a nép pálmaágak lengetésével üdvözölte őt. A barkát egyébként gyógynövényként is ismerték a néphitben.

Ha megkívántad ezeket az ízeket, rendelj egy normál méretű, 990Ft-os Húsvéti pizzát a Falatozz.hu-ról!

 

Tóth Noémi

 

Források:

csaladivilag.hu

blog.poet.hu

sulihalo.hu

hvg.hu

 

 

 

Ajánlott cikk(ek):

Müzliből készít úszógumit a fotós
Londoni magyar étteremben vigad a brit politikus
Magyarosra erőszakolt ételek - A csalamádés gyrostól a lecsósított kínaiig


Falatozz.hu Blog

Az allergia és az ételintolerancia nem ugyanaz
Egyre több vendéglátóhely étlapján olvasható, hogy az adott étel glutén- vagy laktózmentes, illetve pontosan milyen allergéneket tartalmaz. Tisztába tesszük az ezzel kapcsolatos fogalmakat.
Furcsa tudnivalók az ételekről
Öt remek konyhai tipp, amely megkérdőjelez mindent, amit eddig gondoltál bizonyos ételekről. Valamint egy bónusz tény a fügéről, amit nem akartál megtudni.
További bejegyzések >
Információ
Ügyfélszolgálat
Rólunk
Saját fiók
Cikkek